Info-port, az informatika kikötője

A II. világháborút követően mind több és több mechanikus, elektromechanikus, majd tisztán elektromos elven működő számítógép készült el. Legismertebb közülük az ENIAC, amely 1947-ben készült el.

1960-as évek végén megszülettek az Internet megalakulásához szükséges első eszközök, és a Pentagon egy olyan hálózat fejlesztését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy decentralizált módon működjön, és hibatűrő képessége révén, túléljen akár egy globális méretű atomháborút is, úgy hogy egyes részeinek a megsemmisülése, ne vonja maga után a teljes hálózat bénulását. Így született meg az ARPA (Advanced Research Project Agency) nevű szervezet, mely felkarolta az akkori hálózatok fejlesztését. 1969-ben elindult az ARPANET, mindössze 4 gép bevonásával, elsősorban katonai célokat szolgálva. 1971-re már 15-re emelkedett a számítógépek száma, majd 72-ben, már 37 géppel, megalakult az első gerinchálózat. 77-ben létrehozzák a TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol) szabványt, amely ma is az Internet legalapvetőbb kommunikációs protokollja. 1983-ban leválik a MILNET, - amely továbbra is kizárólag katonai célokat szolgál, teret engedve ezzel hódításának a civil szféra számára. A 80-as évek közepén kialakulnak a domainek, és ezzel az URL (Uniform Resource Locator) címekben a kiterjesztések, melyek utalnak a webhely céljára.

Kiterjesztések	Leírás
GOV	Amerikai kormányzati szervek által használt kiterjesztés (goverment)
EDU	Oktatási célt szolgáló helyek (education)
COM	Üzleti felhasználású helyek
HU	Magyarországi lapok jelölése (minden országnak van, pl. CA-Canada, DE-Deutschland, stb.)
NET	Hálózati kapcsolatok (network)
MIL	Katonai célokra használt (military)
ORG	Non-profit szervezetek

1989-ben megszűnik az ARPANET támogatása, ezzel egyidőben kialakul az Internet, amely ma is a világ legdinamikusabban fejlődő ágazata.

1.2. Az internet által nyújtott legfontosabb szolgáltatások

1.2.1. World Wide Web (WWW)

Gyakran ezt azonosítják leginkább az Internettel, valójában ez csak az egyik szolgáltatása. Lehetővé teszi kereszthivatkozások (linkek), képek, szövegek, hangok, és egyéb multimédiás elemek elhelyezését a weblapon. Alapvetően kliens-Server architektúrára épül, a Serveren (kiszolgálón) fut a Webserver, míg a kliensen a Webböngésző, a kliens program. A címekre az URL címükkel lehet hivatkozni (pl: http://www.kurtoskalacsos.uw.hu). Alapvető nyelve a HTML (Hypertext Markup Language), amely egy TAG-eket (címkéket) használó programozási nyelv, ezek írják le a böngésző programok (browserek) számára a megjelenítendő tartalmat, és formáját. Rövid idő alatt kevésnek bizonyultak ezek a lehetőségek és a HTML által nyújtott statikus oldalak mellett megjelent az igény a dinamikus oldalak iránt. Ennek kiszolgálására számos ún. script nyelv alakult, ezek közül a legismertebbek, a kliensoldalon a JavaScript és VBScript, míg Server oldalon a JavaScript, az ASP (Advanced Server Pages – a VBScript Server oldali megfelelője), és a PHP.

1.2.2. Gopher

A WWW elődje volt, kizárólag szöveges megjelenítésre volt alkalmas viszont tartalmazhatott hivatkozásokat (linkeket) más dokumentumokra.

1.2.3. E-mail

Elektronikus levelezés. Az emberek kihasználva a kényelmet és gyorsaságot, hogy azonnal, otthonról küldhetik el üzeneteiket, egyre inkább elektronikusan intézik levelezéseiket, a hagyományos postához képest. Ez már nem csak cégekre, hanem magánemberekre is igaz.

1.2.4. FTP (File Transfer Protocol)

Fájlok letöltésére alkalmazott protokoll, elsősorban programokat lehet ily módon letölteni. A szabadon felhasználható alkalmazások leggyakoribb terjesztési módja.

1.2.5. IRC/Chat (Internet Relay Chat), Instant Messenger

Üzenetküldő szolgáltatás, gyakori hogy az emberek számítógép előtt ülve, bizonyos csoportokhoz csatlakozva, írásban „beszélgetnek” egymással. Jellemzően érdeklődési kör hozza össze az embereket, a világ bármely részéről, nemtől, kortól függetlenül. Gyakori a fiatalok körében is, hogy így szereznek ismeretséget, amelyet utána személyes találkozás követ.

Egyre elterjedtebbek az azonnali üzenetküldő szolgáltatások, amelyek nem csak hagyományos írásra alkalmas, hanem megfelelően gyors internet eléréssel (ADSL vagy kábel TV-s eléréssel, ami 1024 Mbit/sec sebesség feletti) hang és kép átvitelére is alkalmas. Legelterjedtebbek az MSN Messenger, Skype, AOL Messenger és a Google TALK.

1.2.6. Hírcsoportok (Newsgroups), levelezési listák

A levelezési listák hasonló érdeklődési körnek megfelelő levelezések, hírek összessége. Egy adott levelező listára felíratkozottak, megkapják bármely tagjuk által elküldött levelet. A hírcsoportok célja ugyanaz, mint a levelező listáké, a különbség az, hogy a tagok nem kapják meg levélben a híreket, hanem az egy szerveren kerül tárolásra, és annak meglátogatásával olvashatják el.

1.2.7. Telnet

A telnet az internet egyik leghasznosabb, viszont a legkisebb célcsoportra korlátozódó szolgáltatása, segítségével lehetséges nyilvános nagygépes rendszerekre bejelentkezni, és addig használni a gép adta erőforrásokat. A használatának előnye, hogy pl. egyetemek, kutatólaboratóriumok így juthatnak ingyen nagy kapacitású erőforráshoz, viszont a kis célcsoport oka, pedig, hogy az internet nagy részét képező, otthoni felhasználók számára, ekkora kapacitás ritkán szükséges.

1.2.8. Új alkalmazási technológiák

1.2.8.1. VoIP (Voice over IP)

Az új alkalmazási technológiák közé tartozik elsősorban a VoIP (Voice over IP) vagyis a hang átvitele IP címen keresztül, amit közkedvelten internetes telefonálásnak hívnak. Ezek kívül a szélessávú kapcsolatok terjedésével szabad utat kaptak az internetes rádió, és TV műsorszórások. Ma már a 2 Megabit/másodperces ADSL (Asynchrony DSL) és a 2,5-5 Megabit/másodperces kábelhálózatok alkalmasak arra, hogy élvezhető minőségben továbbítsák a videó folyamokat (audió és videó streameket).

1.2.8.2. Web 2.0

Napjainkban sokat hallani a Web 2.0 kifejezést, ami az új internetes technológiák elnevezése. Jellemzője, hogy az internet minden pillanatban az életünk részévé váljon. Részei online működő irodai alkalmazás csomagok (Google kezdeményezés, OpenOffice.org alapokon), levelező szolgáltatások bárhol bármikor elérhető szinte korlátlan tárhely (Google mail szolgáltatás, jelenleg mintegy 2,7 Gigabájt tárhellyel, és folyamatosan növekszik), telepítés nélkül működő programok (Google – Picasa rajzoló programja, és weblap szerkesztője, a yahoo! Weblap szerkesztője, stb.) mindössze internet csatlakozást igényelnek. Ezenkívül hasonló kezdeményezés a Wikipedia is, amely egy online működő enciklopédia, sokan már az Enciclopedia Britannica-val hasonlítják össze. Ráadásul könnyen elérhető és ingyenes is nagynevű társával ellentétben, amely komoly pénzbe kerül.

Említésre méltó még a Google Maps szolgáltatás is, amely műholdas képek segítségével nyújt térképes szolgáltatást, sokkal könnyebben kezelhetően, mint a papír alapú szolgáltatások, a technológiája néhány éve még csak katonai célokra volt elérhető.

Ugyan a Google számít a technológia élharcosának, és sok szolgáltatás az ő nevéhez fűződik, de jelentős fejlesztéseket készít a Microsoft is, hasonló technológiák és ötletek alapján. A live.com „birodalomban” szintén élő kapcsolaton működő Office, és akár online működő operációs rendszer (Windows) is működhet.

1.3. Az internet, mint marketing eszköz

Amióta az internet kitört a kizárólag katonai szférából, rohamosan jelentek meg cégek, akik hirdetésekkel szerették volna népszerűsíteni magukat. Nagyon sok előnye van az elektronikus elérhetőségnek, a hagyományos hirdetésekkel szemben.

1.3.1. A web reklám fejlődése

Először az internet fejlődésével megjelentek a 468x60 pixeles hirdetések. Ezek elég sokáig uralták a webes felületeket és közel 2 %-os kattintási arányt értek el a webes statisztikákon, ami nagyon magas aránynak számít. Magyarázható ez azzal, hogy az internet használók a módosabb felhasználók közül kerültek ki, és több hajlandóságot mutattak a vásárlásra. Azóta az internet tömeges elterjedésével, és a reklámok megsokszorozódásával a felhasználókon úrrá lett a „banner vakság”, hogy a hirdetési csíkokat teljesen figyelmen kívül hagyják a weblapokon. 2002-ben ezért az interaktív hirdetések promotálására alapított Interactive Advertising Bureau (IAB) új szabványos bannereket jelentett be, az oldalak tetejére vagy aljára tervezett 728x90-es, az oldalt megjelenő 160x600-as, és két kisebb 300x250-es, valamint 180x150 pixeles felbontású bannereket, amelyekkel a felhasználók kegyeit szeretnék megszerezni. Ma viszont az eredeti 2 %-os kattintási arány 0,1-0,2 %-ra csökkent, ezért elterjedtek a Flash, a DHTML, JavaScript, stb. alapú mozgó animációk, amelyek színességükkel, és feltűnéssel próbálnak harcba szállni a látogatottságért. Elterjedőben volt a felugró ablak (pop-up), mint hirdetés, de nagyon zavaró volta miatt a mostani böngészők szinte mindegyike képes ezeket blokkolni, így kihalóban van, ez a valóban bosszantó reklámozási forma.

1.3.2. Hirdetések

Az előzőekben említett bannerek és animációk sikertelenségének kiküszöbölésére, a világon egyik legdinamikusabban fejlődő vállalat és az internet egyik alappillére a Google vezette be, a keresett vagy látogatott tartalomhoz illő reklámok elhelyezését az oldalon, mindezt a legkevésbé feltűnő és irritáló, klasszikus szöveges formában. A hirdetései elhelyezhetők bárki weboldalán, egy regisztrációt követően, viszont a szabályzatban szerepel, hogy semmilyen formában nem zavarhatják a felhasználókat, valamint semmilyen látogatásra felszólító szöveg vagy utalás sem helyezhető el. A Google sikeréből ítélve a felhasználók nem „vakok” az őket érdeklő hirdetésekre, csak nem szeretik, ha erőszakosan akarják erre rávenni őket.

A hirdetések másik formája a lakossági apróhirdetés, ezek a klasszikus újsághirdetések mintájára, hirdető oldalakon kapott helyet. Előnyük a nyomatott lapokkal szemben, az azonnali frissítési lehetőség és a kiterjedt kulcsszavas és téma szerinti kereshetőség.

1.3.3. Weblap

A weblap olyan hiperhivatkozásokkal (hyperlink) összekapcsolt dokumentumok összessége, amely egy URL cím beírása után a böngészőben jelenik meg. Állhat egy vagy több lapból is, és tartalmazhat hivatkozásokat, amelyek mutathatnak, mind a saját tárhelyen belül, mind másik URL címre, a megjelenítésben nincs különbség. Mivel fenntartása nem drága, lehetőséget biztosít kis vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak egyaránt, hogy bemutathassák vállalkozásukat és tevékenységüket.

1.3.4. Website statisztika

Egy weblap „sikeressége” a látogatottságtól függ. Ennek mérésére alakultak ki módszerek. Egyik legelterjedtebb a cookie-k (sütik) használata, amely szöveges módon a gépen tárolja a látogatást, és mikor ugyanazon napon többször is visszamegy valaki, akkor azt csak egy látogatásnak tekinti egyazon napon. Persze a cookie-k törlésével „átverhető” a számláló, de tökéletes megoldás nem létezik, hiszen másik lehetőség, hogy az IP cím alapján azonosítsa a weboldal a látogatót, de a szolgáltatók által alkalmazott dinamikus IP cím kiosztás szintén hasonló hibaszázalékkal működhet. Mivel ha újra csatlakozik az internetre, a szolgáltató már új IP címet oszt ki a számára, ezért újra számolná, ha pedig az menne fel a lapra látogatónak, aki közben megkapta ugyanazt a szabad IP címet, az ő látogatását nem számolná a lap. Tehát a cookie-k használata egyszerűbb, ezért gyakoribb megoldás.

Két féle módon számolnak, egyik a valós látogatottság, hogy hányan hívták be böngészőjükbe a nyitólapot, a másik pedig a lapletöltések száma, ami azt jelenti, hogy az adott lapon (URL-en belül) a lapokat hányszor tekintették meg. Ez jóval magasabb szám, hiszen egy 8-10 lapból álló oldal esetén, ez 8-10-szerese a valós látogatottságnak, viszont jó módszer annak mérésére, hogy valójában mennyi időt töltött itt a látogató.

1. A kezdetek

Az operációs rendszer kialakulásának tanulmányozásához, először a hardverek fejlődését kell szemügyre venni.

1.1. Történeti előzmények

- Blaise Pacal (1623-1662) francia matematikus, olyan arithmométert készített, amely összead és kivon

- Gottfried W. Leibnitz (1646-1716) német polihisztor, az ő arithmométere szoroz és oszt is

- Joseph-Marie Jacquard (1752-1834) francia selyemszövő, lyukkártyával vezérelhető szövőgépet készített

- Charles Babbage (1792-1871) angol matematikus, olyan arithmométert készített, amely műveletsorok elvégzésére volt programozható

- George Boole (1815-1864) angol matematikus, megalkotja a Boole algebrát, melynek a programozásban van nagy jelentősége

- Hermann Hollerith (1860-1929) amerikai feltaláló, az általa tervezett adatkezelő rendszer 2,5 év alatt feldolgozza 63 millió ember népszámlálási adatait, majd 1911-ben megalakítja a Computing Tabulating Company-t, melynek neve 1924-től IBM

1.2. Nulladik generációs számítógépek (1942-ig)

Ezt a generációt az elektromechanikus felépítés és megbízhatatlanság jellemzi, a két meghibásodás közötti idő, csak órákban volt mérhető. Jelentős alakjai voltak:

- Vannevar Bush (1890-1974) amerikai mérnök, 1930-ban megalkotja még relés számítógépét

- Konrad Zuse (1910-1995) német mérnök, 1938-ban megalkotja Z1 nevű relés gépét, majd 1940-ben Z2 nevű, már elektromechanikus elven működő számítógépét

- Neumann János (1903-1957) magyar-amerikai matematikus, lefekteti a korszerű számítástechnika alapelveit, melyek máig érvényesek:

1. Tárolt program elve, az utasításokat az adatokkal együtt egy közös operatív tárban kell tárolni

2. Az adatok és program-kódok tárolására a kettes számrendszert kell alkalmazni

3. Szükség van egy olyan vezérlő egységre, amely különbséget tud tenni adat és utasítás között, és az utasításokat önműködően vére tudja hajtani

4. A számítógép tartalmazzon egy olyan egységet (ALU), amely az aritmetikai műveletek mellett, alapvető logikai műveleteket és végre tudjon hajtani

5. Ki és beviteli eszközök alkalmazása, szükség van olyan berendezésekre, amelyek biztosítják az ember-gép kapcsolatot mindkét irányban

1.3. Első generációs számítógépek (1942-1954)

A korszak fő jellemzője, a már tisztán elektronikus, de még elektroncsöves felépítés.

- ABC (1939-1942 - Atanasoff-Berry Computer) John Vincent Atanasoff és Clifford Berry készítette, bár a nagyobb hírverés miatt, sokan az ENIAC-ot tartják az első elektronikus számítógépnek.

- ENIAC (1946 - Electronic Numerical Integrator And Calculator) - korának legismertebb elektronikus számítógépe volt, készítői John Maurchly és Presper Eckert voltak.

1.4. Második generációs számítógépek (1954-1964)

Megjelent az operációs rendszer ősének tekinthető MONITOR, ez egy a memóriában tartózkodó program volt, amely a számítógépet vezérelte, az operátor csak a perifériákat kezelte. Megjelentek az első programnyelvek is (1954-FORTRAN, 1958-ALGOL, 1959-COBOL, 1964-BASIC), valamint a számítógépek elektroncsövek helyett már tranzisztorokból épültek.

- IBM 1401 (1959) korának legnagyobb számban értékesített képviselője volt

- PDP 5 (1963) a DEC (Digital Equipment Corporation) által piacra dobott gép, az első mikroszámítógép volt

1.5. Hármadik generációs számítógépek (1964-1971)

Ebben az időben megjelentek az IC-k (Integrated Circuits - Integrált Áramkörök), melyek lehetővé tették a számítógépek méretének csökkenését, és a megbízhatóságuk nagymértékben nőtt. Megjelentek az első igazi operációs rendszerek, amelyek a kompatibilis gépek mindegyikén futnak. Ebben az időszakban jelentek meg a mágneses háttértárak is, amely a számítógép fő tároló eszközévé vált.

- A Bell Laboratories megalkotja a C nyelvet, amely napjainkig a legszélesebb körben alkalmazott programozási nyelv. Számos más nyelv alapját képezi, pl. a C++, illetve JAVA.

1.6. Negyedik és ötödik generációs számítógépek (1971-től napjainkig)

A negyedik generáció jellemzője a mikroprocesszor, és az ötödik jellemzője a multimédia és internet terjedése. A mai személyi számítógépek és operációs rendszerek kialakulásához vezető főbb fejlesztések ebben a korszakban:

- ugyanebben az évben megalakul a Microsoft cég egy kollégiumi szobában Bill Gates vezetésével

- 1978-ban bemutatta az Intel a 8088-as mikroprocesszort, de mivel ára nagyon magas volt, egy csökkentett processzor is bemutatott belőle, ez volt a 8086, amely utasításkészlete a mai napig is alapját képezi a korszerű számítógépekbe szánt mikroprocesszoroknak.

2. Az operációs rendszer

A fentiekben áttekintett fejlődéstörténet kellő kiinduló alapot biztosít az operációs rendszerek fejlődésének áttekintéséhez.

2.1. MONITOR

Kezdetben a számítógépek nem rendelkeztek operációs rendszerrel, a vezérlést kapcsolókon keresztül az operátorok végezték. Később a General Motors laboratóriumában kifejlesztettek egy mikro-programot, a MONITOR-t. Ez állandóan a memóriában tartózkodott és végezte a számítógép vezérlését, az operátor csak a perifériákat kezelte.

2.2. Az operációs rendszer definíciója

Olyan programrendszer, amely a számítógépen futó összes folyamat végrehajtását vezérli, elosztja az erőforrásokat a felhasználói alkalmazások között, valamint elfedi a hardver felületeit, és felületet biztosít a felhasználónak a számítógép kényelmesebb kezeléséhez.

Alkalmazások

Fejlesztő eszközök

Operációs rendszer

Hardver

3. Operációs rendszerek kialakulása és fejlődése

A MONITOR mikroprogramot követően kifejlesztették az operációs rendszereket. Kezdetben kizárólag karakteres, konzolos felülettel léteztek. Használatának a lehetősége a mai napig megvan a grafikus rendszerekben is.

Az operációs rendszerek bemutatását a UNIX-szal kell kezdeni, hiszen ezt tartják, minden operációs rendszer ősének.

3.1. UNIX

A Massatchusetts Institute of Tecnology, a Bell Laboratories és a General Electric közös projektjeként a 60-as évek végén elindult a UNIX fejlesztése, akkor még MULTICS néven (MULTiplexed Information and Computing Service), mivel PL/I nyelven kezdték el írni, és még nem volt működő fordító hozzá, nem sokkal később a project kudarcba fulladt. A MULTICS kódját felhasználva egy egyszerűsített változatát végül 1969-ben elkészítette Ken Thompson, ez lett a UNICS (Uniplexed Information and Computing Service). Miután napvilágra került a működő operációs rendszer, csatlakozott a fejlesztéshez Dennis Ritchie, aki az operációs rendszer írásához használt B nyelvet fejlesztette tovább, és tette alkalmassá hogy azon folytatódjon a UNIX (időközben megváltozott a helyesírása) fejlesztése. A végleges neve a programozási nyelvnek a C lett, és napjainkban is a legelterjedtebb nyelv. 1974-ben megjelent az első hivatalos publikáció a UNIX-ról, és széleskörben kezdték el használni elsősorban egyetemeken PDP-11-es gépeken. Ezzel egyidőben több helyen is fejlesztették, ami végül nagyon sok változathoz vezetett, ma több mint 100 változata létezik. A legfontosabbak:

3.1.1. BSD, Free BSD - Berkeley Software Distribution

Az AT&T forráskódját kapta meg a Berkeley egyetem, a University of California és e köré fejlődött ki egy szakértő gárda. A legfontosabb elemek, amit a UNIX köszönhet nekik:

- a csh, a C-Shell, amely lehetővé teszi, hogy parancssorból rugalmasan programkódokat lehessen végrehajtani C nyelven, ez jelentősen kibővítette az eddig használt Bourne-shell lehetőségeit.

3.1.2. AT&T UNIX System V

Annak elenére hogy a 70-es évek végén és 80-as évek elején a Berkeley-nél jelentős fejlesztések folytak, az AT&T folytatta saját disztribúciójának a fejlesztését. Javítottak a programfejlesztési támogatáson, és a fájlrendszeren, és létrehozták az akkoriban legfejlettebb UNIX változatot. Ezt nevezték el UNIX System V-nek.

3.1.3. SUN OS

Bill Joy aki a Berkeley-n részt vett a UNIX fejlesztésében átkerült a Sun Microsystems-hez, és ott folytatta a fejlesztést. A SunOS az AT&T System V és BSD kombinációjából jött létre, elsősorban CAD (Computer Aided Deveplopment) rendszerek kiszolgálására. Továbbfejlesztették a programozói környezetet és ez lett a legfőbb erőssége is. A SUN kifejlesztett egy processzor családot a Scalable Processor Architecture-t (SPARC). Legfőbb jellemzője, hogy UNIX operációs rendszerre lett optimalizálva. A SPARC és UNIX együtt nagyon hatékonyan működött, más fejlesztők szerint nagy előnyre tett így szert a SUN, ez indította el, hogy létrehozzák az OSF-t (Open Software Foundation) és UNIX International szervezeteket, hogy felügyeljék a jövőbeni fejlesztéseket.

3.1.4. Carnegie-Mellon Mach

A Carnegie-Mellon University kiterjedt kutatást végzett elosztott számítógép rendszerek területén. Az 1980-as évek közepén kutatói kifejlesztettek egy hálózati operációs rendszert, aminek neve ACCENT volt. Ennek a kutatásnak a végeredménye egy UNIX-szerű operációs rendszer lett, Mach néven. A Mach rendszer használói nem veszik észre (nem érzékelik), hogy nem UNIX rendszeren dolgoznak, amikor a Mach rendszerhez fordulnak. Ugyanazok a parancsok állnak rendelkezésre mindkét operációs rendszerben, a különbség a két kernel implementációjában van.

3.1.5. A Santa Cruz Operation (SCO) UNIX

Az SCO a Microsoft Xenix rendszerének installálására és szervizelésére létrehozott vállalat, amely később saját fejlesztésbe kezdett, SCO Xenix, SCO UNIX System V/386 és az SCO Open Desktop néven forgalmazta termékeit. Az Open desktop 1990-ben jelent meg és integrálja a SCO UNIX System V/386 rendszert egy grafikus felhasználói interface-el, SQL-alapú adatbázis kezelő rendszerrel.

3.1.6. Interactive Systems

1977-ben vásárolt licencet a UNIX kódra, majd több platformara is portolták a kódot. Ezek közül legismertebb az IBM AIX rendszer lett Mainframe számítógépekre.

3.1.7. Mainframe UNIX változatok

Ebben a számítógépes szegmensben a hardvergyártók igyekeztek saját UNIX változatokat kialakítani, a saját termékeiknek minél jobb kihasználása végett. Legismertebbek a DEC ULTRIX, IBM AIX, HP UX, valamint a Cray UNICOS rendszere.

3.1.8. Mikroszámítógépes UNIX változatok

Az első mikroprocesszoros UNIX rendszert az Onyx nevű cég hozta létre Zilog Z8000-es chipre, majd később Motorola 68000 processzorra is. Az Intel 80286-os processzora alkalmas volt a UNIX portolására, de a korlátozott memória kezelési képessége miatt, csak a 80386-os processzor megjelenése után vált igazán hatékonnyá. A Microsoft is 1980-ban elkezdte a saját változatának a fejlesztését, a Xenix-et.

3.2. Mikroszámítógépes operációs rendszerek

Az 1980-as években, annak ellenére, hogy 1981-ben megjelent az IBM PC, a mikroszámítógépek uralták az otthoni felhasználói piacot. Ennek legfőbb oka, az IBM PC magas induló ára volt. Legismertebbek voltak:

3.2.1. Comodore 64

Jack Tramiel által alapított Comodere Business Machines 1982-ben jelentette be a Comodore 64-et, 595 dolláros áron, ami akkor ezért a pénzért elérhetetlen grafikai és hangképességeket nyújtott. Gyártását 1993-ban fejezték be, ezen időszak alatt 17-25 milliót adtak el belőle, ezzel minden idők legnagyobb példányszámban eladott számítógépe lett. Operációs rendszere 20 KByte-os ROM-ba volt égetve, aminek kb. 7 kB a kernel volt, a többin a BASIC értelmező, és karakterkészlet osztozott.

3.2.2. ZX Spectrum, Atari

Felépítésük a Comodore 64-hez hasonló, közvetlen riválisuk volt, de nem tudtak olyan népszerűségre szert tenni, mint riválisuk.

3.2.3. AmigaOS

Grafikus felülettel rendelkezett, kiváló multimédiás képességei miatt kedvelt volt stúdiókban is. Komoly felhasználói tábora volt, kedvelői napjainkban is tettek lépéseket feltámasztására. Linux alapokon született meg az új AmigaOS, POWER PC alapú számítógépre.

3.3. Minix

A Minixet Andrew S. Tannenbaum (Amszterdam- Vrije Universiteit) készítette UNIX alapokra, oktatási céllal. IMB PC kompatibilis rendszereken futott. Az "Operating Systems: Design and Implementation - Operációs rendszerek: Tervezés és kivitelezés" című könyvében mintegy 12000 programsornyi rész szerepelt, amely a rendszermagot, a filerendszert és a memóriakezelést tartalmazta, többnyire C nyelven megírva. 1995-ben jelent meg a 2-es verziója, majd közel 10 év után 2005. októberében a 3-as verziója rengeteg újdonsággal.

3.4. Linux

1991. december 19-től a 0.11-es változat megjelenésétől számítjuk a Linux születését. Alapjait, Tannenbaum Minix rendszere szolgáltatta. Linus Torvalds (Helsinki Egyetem) otthoni 386-os számítógépének erőforrásait szerette volna minél jobban kihasználni, ezért fogott bele operációs rendszer írásába. 1992-től folyamatosan csatlakoztak programozók a fejlesztéshez, először Theodor Ts'o és Peter MacDonald, majd a nyílt forráskódnak köszönhetően, ma már ezrek dolgoznak a Linux fejlesztésén. A kernel kiadásának jogát még mindig Linus Torvalds birtokolja, csak az ő jóváhagyásával kerülhet ki új verzió. Torvalds jelenleg az USA-ban (Santa Clara) él, és az Open Source Development Labs (OSDL) munkatársa.

A linuxra jellemző, hogy több cég is saját disztribúciót forgalmaz, a kernel a hivatalos kiadás, de a hozzáadott programok, és szolgáltatások köre eltérő. A legjobban elterjedt disztribúciók:

3.4.1. Debian

A Debian Linux-ot közösségben fejlesztik, “klasszikus Linux” – programozóktól, programozóknak. Nincs grafikus telepítője, a telepítést konzolon kell elvégezni, nem kezdőknek készült, viszont aki elér egy bizonyos szintet a Linux kezelésében, az előbb-utóbb a Debian mellett dönt. Nagyon jól kezelhető disztribúció, bár a fejlesztéséből adódik, hogy az új verziók megjelenése kissé rendszertelen. Alapértelmezett grafikus felületként a GNOME-ot használja, de a többi disztribúcióhoz hasonlóan használható KDE-vel (K Desktop Envitronment), és a többi kisebb grafikus shell-el is.

3.4.2. Novell-Suse Linux

Eredetileg német diákok alapították 1992-ben. Hamarosan az egyik legnépszerűbb disztribúció lett, Magyarországi elterjedését elősegítette, hogy az első teljesen magyarított Linux volt. Hazánkban, ma is a legszélesebb körben ezt használják. 2004-ben felvásárolta a Novell cég, amely hozzáadta a saját hálózatos programjait, és jobb integrációt a Novell Netware operációs rendszerrel, ezzel megteremtve egy olyan disztribúciót, amelynek nagyon kevés konkurenciája akadhat, valamint magának egy olyan helyzetet, amivel jelentősen növelhette részét a hálózatos operációs rendszerek piacán.

Telepítése példásan egyszerű, a kezdetektől magyar nyelvű és grafikus. Mérete termetes, mintegy 8 gigabájt méretű a telepítője, amely közel 2000 egyéb szoftvert is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy szinte azonnal bármilyen felhasználásra alkalmassá tegye. Kezelését egy több mint 1000 oldalas magyar kézikönyv segíti.

3.4.3. Fedora Core (Red Hat)

Eredetileg Red Hat Linux néven forgalmazták, de a Red Hat cég kizárólag a kiszolgálók piacára koncentrál, így az asztali operációs rendszer fejlesztését átadták másik cégnek, így született a Fedora Core. A Fedora nem véletlenül lett az utódja a Red Hatnek, hiszen előtte is üzleti kapcsolatban voltak, sok alkalmazást fejlesztettek a Red Hat-nek.

A Fedora Core egy nagyon jól összeállított disztribúció, már a Red Hat is nagyon sok kényelmi szolgáltatással kényeztette felhasználóit. Alapértelmezett a grafikus telepítő, valamint kiterjedt hardver felismerés, hálózatkezelés, és együttműködés más rendszerű hálózatokkal (pl. Windows).

3.4.4. Slackware

A Debian-hoz hasonlóan ezt is közösség fejleszti, sok hasonlóság is van a két disztribúció között. Mindkettőt elsősorban a rendszergazdák részesítik előnyben. A Debianhoz adott kiegészítő szoftverek mennyisége sokkal több, de cserébe a Slackware gyorsabb, új verziók megjelenése jobb nála, hiszen a Debian rendszertelenségéhez viszonyítva, félévente jelennek meg új verziók.

3.4.5. Mandriva (Mandrake)

DistroWatch Statisztikai Intézet adatai szerint 2004-ig a Mandrake vezette a népszerűségi listát. Francia disztribúció, a Mandrake cég fejlesztette, míg 2005-ben felvásárolták a Connectiva nevű Dél Amerikai céget, és az egyesülésből kapta a Mandriva nevet. Telepítése, használata egyszerű, és számos integrált alkalmazást tartalmaz. Fejlett csomagkezelője van, és a telepítése mintegy 30 percet vesz igénybe. Olyan Online frissítési rendszert is tartalmaz, amely hasonlít a Windows Update webhelyéhez, jelentősen egyszerűsítve a frissen-tartását. Szintén az elsők között tartalmazott teljes magyarítást is.

3.4.6. Ubuntu, Kubuntu

A DistroWatch Statisztikai Intézet adatai szerint 2004-től e két disztribúció vezeti a népszerűségi listát. A nevének jelentése afrikai eredetű, jelentése “emberség másokkal szemben”. Létrejöttét Mark Shuttleworth (született 1973-ban) Dél-Afrikai üzletembernek köszönheti, aki 10 millió dolláros tőkével, létrehozta az Ubuntu Alapítványt, amely a fejlesztést finanszírozza. Shuttleworth vagyonát elsősorban 1995-ben alapított cége, a Thawte hozta, amely digitális azonosítással és internetes biztonsággal foglakozott, majd 1999-ben nagy haszonnal adott tovább rajta. Ismertségét az segítette elő, hogy 20 millió dollárért, ő volt az első űrturista.

A két disztribúció közötti különbséget az jelenti, hogy az Ubuntu alapértelmezetten a GNOME grafikus rendszert tartalmazza, míg a Kubuntu a KDE-t. Mind kettő jellemzője a tetszetős felület, könnyű használhatóság, és grafikus telepítő.

3.4.7. UHU Linux

A 2001 májusában kezdődött fejlesztés eredményképpen 2003 áprilisában látott napvilágot az UHU Linux 1.0-ás változata. A fejlesztést 5 fővel az UHU Linux Kft. végzi a Magyar Linux Alapítvány támogatásával. Jelenleg az 1.2-es verziónál tart. 2 féle verzióban érhető el, az egyik telepíthető, míg a másik ún. Live CD, amely telepítés nélkül CD-ről futtatható.

3.4.8. SuliX Starter Kit

Az ULX Kft. Fejleszti, szintén magyar disztribúcióról van szó. Elsődlegesen oktatási célokra fejlesztik, CD-ről futtatható, olyan OEM (Original Equipment Manufaacturing) termék, amely számítógéppel és hardver eszközökkel vásárolható meg, elsősorban a Sulinet Expressz keretében. A termék a céljának megfelel, nem igényel telepítést, ezért kezdőknek kiváló, viszont ugyanez a hátránya is, aki komoly rendszert akar, annak ez nem megfelelő alternatíva.

3.5. Sun JAVA Desktop

A Sun által Linux alapokra fejlesztett operációs rendszer, érdekessége, hogy közvetlenül támogatja a JAVA *.class és *.jar fájlok futtatását, ezzel nem igényli a JVM-et (Java Virtual Machine). Inkább demonstrációs céllal készítették, ezt támasztja alá visszafogott kampánya is.

3.6. GEM (Graphical Environment Manager)

1980-ban jelent meg a Digital Reaserch grafikus felülettel ellátott operációs rendszere, a Windows 3.0 megjelenéséig, a legelterjedtebb grafikus rendszer volt PC-s környezetben. Fejlesztője Lee Lorenzen, aki eredetileg a XEROX PARC-nél dolgozott, a XEROX fejlesztette grafikus operációs rendszeren. GEM/1 verziója Atari gépeken futott, csak a GEM/3 volt, amit már IBM PC-re adtak ki.

3.7. BeOS

A Be Incorporated 1990-ben adta ki operációs rendszerét. Elsősorban a digitális médiák kezelésére írták, digitális audió, videó és 3D grafikai feldolgozásra. Mind POWER PC-s, mind Inteles platformra készített változata létezik.

3.8. Novell

A Novell Netware dedikált szerver, menedzselése, csak egy másik kliens gépről lehetséges, ez a gép több féle operációs rendszert is futtathat, jellemzően a Windows valamelyik hálózatát használják. Egyik hátránya volt, hogy kezdetben csak az IPX (Internetwork Packet Exchange) protokollt támogatta, ezt a későbbiekben kijavították, és beépítették a TCP/IP (Transmission Control Protokol – Internet Protokol) támogatást is. 1993-ban jelent meg a Netware 3.12, amely már jelentős piaci részesedést szerzett a piacon, valamint a 90-es évek közepén a 4.11-es verzió. A 4.11-ben az eddig használt Bindery-t leváltotta az NDS, a Novell Directory Service, amely sokban egyszerűsítette a rendszer adminisztrációját.

3.9. Apple

1971-ben alapította Steve Jobs (1955. február 24.) és Steve Wozniak (1950. augusztus 11.), barátjuk Bill Fernandez hozta őket össze, aki később az Apple Computers első alkalmazottja lett. 1975-ben Wozniak a Popular Electronics folyóirat egyik cikke alapján készített egy számítógépes terminált, amely segített az akkori számítógépek kezelésében, valamint a Homebrew Computer Club találkozóin szerzett tapasztalatok segítették elő, hogy 1976-ban a MOS Technology 6502-es lapkájára, megépítse első gépét, az Apple I-et. Az Aplle cég számos siker és kudarc után, ma ismét szárnyal. Gépeik processzorát az IBM PowerPC processzoráról, a fejlettebb Intel DuoCore processzorra cserélték. Gépeik elsősorban Amerikában elterjedtek, valamint világszerte grafikai munkaállomásokként.

3.9.1. MacOS

Az Apple operációs rendszere, 1984-ben jelent meg az első Macintosh számítógéppel. Az első üzleti sikert arató grafikus felülettel rendelkező operációs rendszer volt. Fejlesztői elsősorban Jeff Raskin, Andy Herzfeld és Bill Atkinson voltak. Érdekessége, hogy csak azokon a gépeken volt futtatható, amelyek tartalmazták az Apple ROM chipet, ez biztosította az Apple-nek a licencekből befolyó bevételt is. Parancssort nem tartalmazott, kizárólag mutató eszközzel (a legendás egy gombos egérrel) lehetett programokat indítani. 2001-ig fejlesztették.

3.9.2. MacOS X

2001-től kiadták a Mac OS X-et, amely Unix alapokon nyugszik már, és a forráskód nagy részét nyílttá tették. Ez a rendszer teljesen megszüntette a kompatibilitást elődjével, a korábbi rendszerekre írt programokat a Classic nevű emulátorával tudja futtatni. A rendszer alapjait a NeXT Computer által fejlesztett NeXTStep operációs rendszer adta, miután 1985-ben Steve Jobs elhagyta az Apple-t, akkor alapította a NeXT-et, és mikor visszakerült, hozta magával a saját projectjét. Később az Apple teljesen fel is vásárolta a NeXT Computert. A rendszer főbb változatai hagyományosan nagy macskákról kapják nevüket:

2005. április 29.-én a 10.4-es, Tiger (http://www.apple.com/macosx/) jelzésű aktuális főverzió.

3.10. CP/M

Digital Research Institute által fejlesztett. Végső formája az 1981-ben megjelent CP/M-86 volt. Ismertségét az adta, hogy az MS-DOS alapjául szolgált.

3.11. OS2/Warp

Az IBM OS/2 operációs rendszerét kezdetben a Microsoft-tal közösen fejlesztették. 1987 végén jelent meg az első verziója. Az 1.0-ás még karakteres felülettel, az 1.1-től (1988) már grafikus felülettel rendelkezett. Az első tiszta IBM által fejlesztett verzió a 2.0 lett 1992 áprilisában. Stabil, megbízható operációs rendszer volt, ezért szívesen választották cégek, bankok operációs rendszerüknek. Nem elhanyagolható szempont, hogy lehetővé tette DOS és Windows programok futtatását is. A 3.0-ás verziótól OS/2 Warp néven adták ki. Valódi 32 bites operációs rendszer volt, és nagy gépigénye miatt akkori csúcsgépekre (486-os és Pentium) íródott. A 4.0-ás verzió volt az utolsó (kódneve Merlin) amit kiadtak, azután már csak ehhez jelentek meg frissítések. Néhány évvel ezelőtt az IBM teljesen felhagyott a fejlesztésével, és beszüntette a támogatását is.

3.12. Microsoft

A Bill Gates (Sir William Henry Gates III, 1955. október 28-án született) alapította szoftverfejlesztő cég 1970 közepén indult, elsősorban kisgépekre forgalmaztak parancsértelmezőket és fordítókat, főleg BASIC nyelven. 1979-ben kapták a felkérést az IBM-től egy operációs rendszer megírására, ez lett a DOS. Azóta is töretlenül fejlődik a cég, operációs rendszer és irodai programcsomag terén szinte egyeduralkodó a világon. Bill Gates ma a világ leggazdagabb embere.

3.12.1. DOS

1980-ban a CP/M és a Seattle Computer Products-tól megvásárolt 86-DOS operációs rendszerek alapjain elindulva fejlesztette ki a Microsoft cég a Microsoft Disk Operating System, röviden MS-DOS operációs rendszert, az IBM megbízásából. 1981 októberében, az IBM PC-vel együtt megjelent az 1.0-ás verzó. Az 1.10-es verzió már kezelte a 2 oldalas 5/4-es 320 Kbyte-os floppy-kat. A 2.0-ás verziót teljesen alapoktól újra írták, ebben jelent meg a katalógus struktúra kialakításának lehetősége is, ezen kívül 10 MByte-os merevlemezt és 360kByte-os hajlékonylemezeket kezelt. Másik mérföldkő a DOS történetében az 5.0-ás verzió megjelenése volt, amely lehetővé tette a HMA (High Memory Area) és UMB (Upper Memory Block) memóriák kezelését, ezzel több alsó memória maradt szabadon a programok számára. Elkezdték bővíteni az utasításkészletét is, belekerült több hasznos segédprogram is, amelyek segítették a felhasználókat. Felépítését tekintve, 3 fő része volt, a ROM-BIOS interfész (IO.SYS vagy IBMBIO.COM), a DOS kernel (MSDOS.SYS vagy IBMDOS.COM) és a parancsértelmezője (COMMAND.COM).

3.12.2. Windows 1.0 (Windows)

1985-en jelent meg az első Windows. Nem önnáló operációs rendszer, a DOS kiterjesztése. Új programozói felületet kínált a fejlesztőknek, amellyel grafikus felületen olyan alkalmazások fejlesztését tette lehetővé, hogy mutató eszköz - egér - használatával lehetett a programokat kezelni. Lehetővé tette azt is, hogy alkalmazások között váltsunk, az volt mindig aktív, amelyikkel éppen dolgoztunk. Előnye volt még, hogy tartalmazott olyan alkalmazásokat, amit a felhasználók nap, mint nap használtak munkájukban vagy szabadidejükben, pl. fájlkezelő alkalmazás, óra, naptár, stb.

3.12.3. Windows 2.0 (Windows 286)

1987-ben adták ki, az Intel 286-os processzorának új szolgáltatásait használta ki. Javítottak a grafikus felületen is, lehetővé tette pl., hogy az ablakok fedjék egymást, és bevezették a billentyűkombinációk használatának lehetőségét is, a hatékonyabb használat érdekében. A 2.03-as verzió az Intel 386-os processzor védett módját is tudta használni.

3.12.4. Windows 3.0 és 3.1 és 3.11 Windows for Workgroups

1990-ben jelent meg (kódneve Janus), továbbfejlesztett 16 színű grafikát alkalmazott. Teljesen újra írták az alkalmazás fejlesztő felületét, és új ikon készletet tartalmazott. Kiadták hozzá a Windows SDK-t (Software Develeopment Kit), amely tovább népszerűsítette a használatát. 1992-ben jelent meg a 3.1-es változat, ez volt az első magyarított Windows, a multimédia támogatottságával emelkedett kia többi Windows közül. A Windows for Workgroups 3.11 (kódneve Snowball) munkacsoport és hálózati támogatást vett fel e szolgáltatásai köré. Kínai nyelven kiadtak még egy 3.2-es változatot is, de a világ többi részén nem készült új változat belőle.

3.12.5. Windows 95

1995-ben adták ki, eredeti neve Chicago volt. 3 rendszernek a DOS, Windows 3.1 és WfW 3.11-es verziónak az utódja lett. 32 bites TCP/IP támogatást tartalmazott az internet eléréshez, valamint megjelent a Plug and Play szolgáltatása, amely megbízhatatlan, és kevés támogatottsággal bírt. Ezen kívül, javított multimédiás képességeket, mobil számítógépezéshez támogatást és beépített hálózati támogatást tartalmazott. Hódító útjára indult a Start gomb, ahonnan az alkalmazások indíthatók voltak. Megjelenését agresszív reklámkampány kísérte, ennek köszönhette nagy sikerét is.

3.12.6. Windows NT Workstation és NT Server

Eredetileg az IBM és Microsoft közös projektjére, az OS/2 Warp operációs rendszerre épülő, elsősorban vállalati felhasználásra szánt rendszer volt. Rövidítése a New Technology-Új technológia kifejezést takarja. Kezdetektől 32 bites operációs rendszer volt, stabilitása messze megelőzte a W95 vonal stabilitását, viszont ezért cserébe szerényebb hardver eszköz támogatása volt. Támogatta a professzionális ügyfél-kiszolgáló (client-server) architektúrát, valamint Advanced Server változata kimondottan kiszolgálónak készült, annak ellenére, hogy a Windows-ok a mai napig nem dedikált szerverek, azaz támogatják a munkaállomás (Workstation) típusú használatot is. Utolsó verziója a WNT 4.51 volt. Ezután átvette helyét a Windows 2000.

3.12.7. Windows 98 és 98 Second Edition

1998-ban, Memphis kódnéven készült el. A Windows 95 továbbfejlesztése, kifejezetten otthoni felhasználóknak készült. Támogatta a DVD lemezek lejátszását, az USB portot, és gyorsabb lett az alkalmazások indítása is, mint elődjében, a 95-ben. 1996-ban kiadták a második kiadását (SE- Second Edition néven) továbbfejlesztett hardvertámogatással, és internettel kapcsolatos funkciókkal. Ez tartalmazta az Internet Explorer 5.0-ás verzióját is.

3.12.8. Windows Millennium Edition

200-ben kiadták a Windows Millennium Edition változatát. A javított multimédiás és otthoni felhasználói támogatás mellett bevezették a rendszer-visszaállító szolgáltatást, mellyel hiba előforduláskor visszaállítható a mentett, még működő állapota a rendszernek. Ez volt az utolsó operációs rendszer, amelyik a Windows 95 utódjának számított, az ez után kiadott verziók a Windows NT vonalat, a 2000-et követték, jelentősen javítva a rendszerek stabilitásán.

3.12.9. Windows 2000 Professional, 2000 Server, 2000 Advanced Server, 2000 Datacenter Server

Az NT Workstation utódja lette a 2000 Professional. Javítottak a Plug and Play képességein, illatve a vezeték nélküli eszközök alkalmazásán, támogatást nyújtva az USB, IEEE 1394 (FireWire) eszközöknek, valamint az infra portot használó eszközöknek. Hálózati kiszolgálóknak viszont a Server-család nyújtott támogatást. A verziói eltérő számú felhasználók száméra tette lehetővé a csatlakozást a kiszolgálóhoz. Két féle módon lehetett licencet vásárolni, a kiszolgálóra a hozzá csatlakozható számítógépek száma szerint, és munkaállomásonként ahány csatlakozni akart a server-hez.

3.12.10. Windows XP Professional, XP Home, Mediacenter Edition, XP 64-bit Edition, Tablet PC Edition

Kódneve Whistler, 2001. október 25-én adták ki, nevének eredete az angol Experience (élmény) szóból ered. Megjelenésével hivatalosan megszűnt a Windows 95 vonal, ez az operációs rendszer az otthoni felhasználók részére is az NT vonal alapjait kínálja, jelentősen növelve ezzel a rendszer stabilitását és biztonságát. Tartalmazza mind az NT vonal, mind a 95 vonal erősségeit. Frissített grafikus felülettel rendelkezik, támogatja a vezeték nélküli 802.1x hálózatokat. A benne lévő Plug and Play támogatás jelentős fejlődésen ment keresztül, valóban hatékony könnyebbséget teremtve a felhasználóknak. Változatai a Home otthoni felhasználóknak készült, a multimédia és vizuális élmény volt előtérben a tervezésénél, míg a Professional változata vállalati ügyfeleknek készült elsősorban. További verziói kisebb felhasználói kört céloztak meg, a Media Center Edition a számítógépes multimédia összes funkcióját próbálja ötvözni, támogatást nyújt a távirányítók használatához, a TV vételéhez, valamint a DVD lejátszáshoz. Tablet PC verziója a tábla számítógépekhez készült, az érintő képernyők és vezeték nélküli hálózati technológiája élen járó. Elkészült a 64-bites verziója is, XP 64-bit Edition néven, de igazi 64-bites rendszer majd, csak a 2006 végén megjelenő Vista lesz. Kiadták hozzá az 1-es és 2-es szervizcsomagot is, amellyel a 2. kiadás az eddigiekhez képest nagyobb biztonságot nyújt a beépített tűzfalnak, valamint a Biztonsági Központjának köszönhetően, amely segíti a felhasználót, hogy a gépe mindig a legfrissebb javításokat tartalmazza, és a vírusok elleni védelemre figyelmeztessen.

3.12.11. Windows 2003 Server, 2003 Advanced Server, Web Edition, Enterprise, és Datacenter Edition

2003-ban jelent meg, a Windows XP Server ága, elsősorban a hozzáadott programok, szolgáltatások terén tér el az XP-től, pl. a Web Edition beépített Webserver-t tartalmaz.

3.12.12. Windows Vista

A Microsoft új operációs rendszere, megjelenése 2006 végére várható. Rengeteg újdonságot tartalmaz, elsősorban a biztonság terén javítottak, de teljesen megújult a kezelőfelülete is. Az újdonságokról röviden:

v A telepítése teljesen grafikus lett, megszüntetve a DOS-os, és „kék képernyős” telepítést

v Új Aero nevű grafikus felületet kapott, amely „légiessé”, üvegszerűvé (átlátszóvá) teszi az ablakok címsorát

v Eltűnt a My megnevezés mappák elnevezésénél, ezentúl, Documents, és Computer lesz, a My Documents, és My Computer elnevezésekből

v A felhasználók adatai a Users mappa alatt kapott helyet, eltűntetve a bonyolult mappa hierarchiát a felhasználói fiókok helyett (Documents and Settings\ Felhasználó név\ Dokumentumok\, stb.)

v Megváltozott a Start Menü, a Programok menü már nem teljes ablakot eltakarva nyílik meg, ha sok program van telepítve a gépre, hanem egy „mini intéző” van beépítve, amely rendszerezetten teszi lehetővé a programok megtalálását, és indítását

v A Startmenüből közvetlenül elérhető a kereső mező, a betűk begépelésével folyamatosan jelenik meg, és szűkül a programok találati listája

v Beépített multimédiás tartalomszűrőt tartalmaz, amely lehetővé teszi a korszerű elektronikusan terjesztett tartalmak szerzői jogainak érvényesítését, és meggátolja azok lejátszását, amelyek nem tesznek eleget

v Legjelentősebb újdonsága viszont a teljes 3D-s felület lesz, amely lehetővé teszi, hogy egy ablakot „oldalra” tegyünk, ha másik ablakban akarunk dolgozni. Ezzel a módszerrel valódi „könyvtár jelleget” adhatunk az ablakoknak, hiszen az ablakokban a mappák virtuális polcokon helyezkedhetnek el. Ebből adódik a legnagyobb negatívuma is, a gépigénye. Ennek az újításnak a kihasználására csak a legújabb hardvereken lesz lehetőség, a minimális rendszerigénye, 128 MB-os videokártya, 1 GB RAM, és 4 GHz-es processzor, ami az optimális futtatáshoz még kevés.

A beharangozott újdonságokat figyelembe véve, a legkorszerűbb operációs rendszer lesz, valamint az első tisztán 64-bitesnek fejlesztett Windows. Igaz az XP-nek is jelent meg 64-bites változata, de alapvetően még 32-bites alkalmazásokhoz készült.

4. Felhasznált irodalom

Knapp Gábor-Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek, LSI Oktatóközpont, 1999

Bakos Tamás-Zsadányi Pál: Operációs rendszerek, Számítástechnika-alkalmazási Vállalat, 1989 (Zsadányi Pál: 2001 co memorial e-text)

Dr. Zuti Pál: Operációs rendszerek tantárgyi jegyzet, Európai Üzleti Polytechnikum, 2006

UNIX felhasználói kézikönyv I. fejezet - A UNIX operációs rendszer története, változatai, funkcionalitása

Rádi György: Számítástechnika Windows és Office XP alapokon, PSZF-SALGÓ Kft., 2002

Móricz Attila: Microsoft Windows 2000 Professional, Magyar elektronikus Könyvtár, 2002

CHIP Magazin, 2005. november, Csontos Gyula: Melyik Linuxot válasszam? 28. oldal

PC World, 2005. július, Komáromi Zsombor: Háztűznézőben Linuxéknál, 45. oldal

Magyar PC Magazin, 2004. október, Csontos Gyula: A jó(?), a gyors(!) és a rendszergazda, 74. oldal

PC World, 2006. február, Tószegi Szabolcs: Az Apple Computers kalandos története, - Gyümölcsöző sikerek és csúf kudarcok, 42. oldal

CHIP Magazin, 2005. március, Hanula Zsolt: IT-Legendák: Steve Jobs, - 1. rész, A művész, 120. oldal

CHIP Magazin, 2005. április, Hanula Zsolt: IT-Legendák: Steve Jobs, - 2. rész, A nagy visszatérés, 140. oldal

CHIP Magazin, 2005. szeptember, Hanula Zsolt: IT-Legendák: Az alternatív: Linus Torvalds, 126. oldal

Történt, hogy augusztus elején összejött a pénzem egy gép fejlesztésre. Így hát böngészni kezdtem a számítógépes üzletek kínálatát. Előző konfigurációm sem volt nagyon rossz, de az MSI K9NGM alaplapommal volt egy olyan gond, hogy nem támogatja a Windows Vistát, pedig nem volt régi, tavaly karácsony környékén vettem. Az elképzelésemnek volt egy szilárd pontja... csak AMD processzor jöhet szóba. Tehát e köré kell építkezni.

A processzor:
Az elv: dupla magos legyen, AM2-es foglalat, és lehetőleg a legjobb ár/érték arány, így rövid keresgélés után egyértelmű lett: AMD Athlon 64 X2 4000+ dobozos verzió, hogy a hűtő kérdése is meg legyen oldva. Előzőleg már generációkra visszamenőleg sok AMD-s processzorom volt, sosem vennék mást. Most egy Sempron 64 2800+-t cseréltem le.

Az alaplap:
MSI K9N Platinum, jó választásnak tűnt. Kinéztem az árlistából, elmentem a boltba, - előtte ugyan telefonon nem érdeklődtem, de egyértelműnek tűnt, ha a lapjukon fel van tüntetve, akkor van raktáron-, hát nem így történt. Gondoltam MSI K9A Platinum, más chipkészlete van, - a K9N nVidia, míg a K9A AMD - , de a felszereltségük teljesen azonos, és tudás, és sebességbeli különbség sem sokban tér el... természetesen az sem volt. Kértem akkor az eladót, hogy nVidia nforce 570 chipkészletes alaplapjuk milyen van, GigaByte M-57SLI-S4. SLI képességre ugyan nincs szükségem, de gondoltam jó lesz ez. Még olcsóbb is volt néhány ezer forinttal.

IDE Raid vezérlő:
Mivel az új alaplapok csak egy IDE vezérlőt tartalmaznak (két eszköz részére), ezért bővítőkártyára gondoltam. 4 IDE vezérlős meghajtó egységem volt, két winchester és két DVD-író, nem akartam kiszedni őket. A gyártmánya mindegy volt, nem akartam RAID-be kötni, csak azt szerettem volna, ha két eszközt tudok működtetni róla. Azóta tudom, hogy nem nagyon szeretik a DVD-írókat, persze lehet, hogy nem is céljuk, hogy működjenek róla, hiszen winchester RAID vezérlők, de a tapasztalatokról majd később.

DVD-író (dobozos - Nero Essentials 7-el):
Volt két eszközöm, LG GSA-4163B, és GSA-4081B, mindkettővel maximálisan elégedett vagyok, kb. két éve egyetlen hiba nélkül mind a kettő működik. Most viszont igényeket támasztottam az új íróval szemben (a fent említett IDE vezérlő csekély számú volta miatt), legyen SATA vezérlős és LigthScribe-os, mivel a LigthScribe technológia volt a fejlesztésem lényege. Csakhogy a kettő együtt már komoly igény :-)) így nem sok választásom maradt. ASUS DRW-1814BLT. Annak ellenére, hogy ismerem az ASUS jó hírét, az én tapasztalataim kicsit mások, pár évvel ezelőtt egy CD-író, pont a garancia lejárta után ment tönkre, de gondoltam csak véletlen lehetett, és a világon sok millió felhasználó nem tévedhet, hát legyen. Kértem a boltban egy fehér előlapost, hogy a többi meghajtóval egy színű legyen... csak fekete volt, de természetesen a weblapjukon mind a kettő volt. Így jól meg tudom különböztetni a régitől :-)).

RAM:
A memóriánál nem sokat gondolkodtam, Kingmax Mars 800 MHz DDR2, 2x1024 MB. Előzőleg 2x512 MB, 667 MHz-es Samsungom volt, adta magát a duplázás, és már nem drágábbak a 800 MHz-esek sem, a 667-el szemben. Jó ár/érték arány, dobozos verzió. Jó választás volt.

A többi alkatrész maradt a gépben a régi. A cikk végén majd felsorolom pontosan milyen részegységek vannak még benne. Most pedig az összeszerelés...
Szépen kicsomagolok minden alkatrészt, elhelyezem őket körben magam mellett, és gondosan kiszerelem a régi alkatrészeket, aztán bele az újakat. Még mielőtt a házba raknám, kint bele kerül a processzor és memória az alaplapba, és persze a processzor hűtő. Az alaplapon két PCI és három PCI-X 1x-es, és két PCI-X 16x-os slot van (ennek majd később lesz jelentősége). Belerakom az egyik PCI slotba a RAID kártyát, csatlakozatom az összes kábelt, szépen elrendezem, hogy a hűtésnek ne állja útját egyik hanyagul elrendezett kábel sem, kábel kötegelővel rögzítek mindent. Aztán ellenőrzés... minden meghajtó a helyén, kábelek rendben, bővítőkártyák, memória a helyén... első indítás, és lám szépen indul minden... :-)). Leállítás és jöhet az oldallap felszerelése. Mindent a helyére raktam, indítás. Mielőtt újra telepíteném a rendszert, elindítom a régi XP-vel, minden jó, de nem látom az egyik DVD-írót... Az első meglepetés, mint fent már írtam, a RAID kártya nem kezeli a DVD-t. Mondom, sebaj... úgyis kivettem a legrégebbi írót, az alaplapi IDE vezérlőn csak egy winchester volt, elfér mellette a DVD, és a másik winchester meg működik a vezérlő kártyáról. Szétszedem a gépet, átkábelezem, oldallap újra fel. Indítás, most már minden meghajtó a helyén. Jöhet az új XP. Telepítő CD be, aztán jöhet a kávé, meg kis nyújtózás a jól végzett munka után :-)). Miután felment az XP, jöhetnek a driverek. Alaplap, videokártya, egér, hangkártya... aztán az újraindítás után meg a meglepetés, a hangfalakból hangos "cicergő" hang. Szépen szól amikor zenét hallgatok, vagy valamilyen rendszerhang jön ki, de ha "tétlen" akkor cicereg. Na persze, a driver. Internet, legújabb driver letöltése, telepítés, semmi változás. Gondoltam az előző driver okozhatja, tehát új XP, és csak az új driver, újabb kávé, és nyújtózás... :-)), aztán az új driverek. De az eredmény nem változik. Gondoltam teszek egy próbát Vistával is... Az eredmény nem változott csak szembeötlőbb volt (illetve fülbe :-))) mert a Vista saját drivert is felrakott, és mindjárt az első indításnál jött a jól ismert cicergés. Ezek után már csak a hardverek maradtak hátra, de még tettem egy próbát másik hangfallal, hátha a 2.1-es rendszerem nem szereti valamiért az alaplap hangkártyája. Sima stereo, nem járt sikerrel. Gondoltam a RAID vezérlő vagy a másik PCI slotba szerelt USB bővítő kártya esetleg közös vezérlőt használ a hangkártyával ezért zavarják egymást. Szétszereltem újra a gépet, mindkét kártyát kivettem... az eredményt nem is kell már közölnöm... Az alaplapi hangkártyával lehet valami. Lepergett a szemeim előtt, hogy visszaviszem az alaplapot, és magyarázkodom az üzletben, hogy mi történt, mi nem működik, aztán hogy az eladó hívja a szervízest, és annak lesújtó pillantásainak kereszttüzében, hogy megint egy problémás vásárló, és különben sem értenek hozzá, miért nem bízzák ránk az egészet... meg egyébként is, félbe kellett hagynom miatta a fél hamburgeremet... (elnézést azoktól a szervízektől ahol ez másként van és azt is elhiszem, hogy sok az ilyen vásárló, de a bizonyítványait mutogatva, ritkán jár az ember szervízbe:-))...) Szóval úgy döntöttem inkább veszek egy külön hangkártyát és nem viszem vissza az alaplapot. Mivel mind a két PCI slot foglalt volt, ahogy már említettem az egyikben a RAID vezérlő, a másikban USB bővítő kártya van, és aki használt már BlueTooth adaptert, vagy USB-s internet modemet amelyek szeretnek éjjel látványosan villogni, az megérti a ragaszkodásom, egy olyan kártyához, amely áramtalanítja a rá kötött eszközt. Szóval nem csak hangkártya, de egy PCI-X-es RAID vezérlő kártya is kell. Kerestem egy másik üzletet, persze nem azért, mert az előzőben megingott a bizalmam, csak elég nehéz külön hangkártyát kapni, az integrált nyolc csatornás alaplapik mellett. A tudása kisebb "csak" 5.1-es, TRUST SC-5100. Néhány ezer forintba került, vettem egy új RAID vezérlőt is. Mindent újra vissza a gépbe, alaplapi hangkártya letiltva. Driverek fel, és láss csodát, minden úgy működik ahogy elképzeltem... egészen addig, amíg a telepítések befejeztével nem akartam töredezettség mentesítést futtatni a winchesteren. Akkor ugyanis kiderült, hogy a RAID vezérlőre kötött winchestert nem szereti a defrag... Minden alkalommal amikor el akarom indítani, a "nincs ilyen meghajtó..." kezdetű eposz tárul elém, egy kis ablakba zárva. Ekkor már feladtam mindent, az összes bűnömet bevallottam évszázadokra visszamenőleg, és kértem a megváltót, hogy most sújtson le rám, csak működjön már úgy ahogy szeretném... De a fohászom nem tűnt elég hatékony eszköznek ebben az esetben, így maradt az, hogy kivegyem a RAID vezérlőt, és a rá csatlakoztatott winchestert a gépből.

Ezek után a jól ismert lépések, új telepítés... és végre minden a helyén, és úgy működik ahogy a legelső indítás után szerettem volna. A fenti eset ezzel a konfigurációval esett meg, illetve ebben a konfigurációban már nem:-)) végre jól működik.

Hogy mi a tanulság? Talán az, hogy ragaszkodnom kellett volna az MSI alaplaphoz, de semmi biztosíték nincs, hogy azzal nem futottam volna bele valami hasonlóba... mégis, legközelebb reszkessetek eladók, nem hagyom magam eltántorítani az elhatározásomtól:-))

Ja, most éppen monitort, video kártyát és TV tunert szeretnék... A monitor legyen legalább 22 colos LCD, a videokártya valamelyik belépő szintű DX10-es (Radeon 2400, 2600 vagy nVidia 8400, 8500), a tuner meg hibrid analóg/digitális... Lehet ezt még egyszer átgondolom... :-))

Megvettem a 22"-os monitort. Acer AL2216W szélesvásznú LCD. Analóg D-SUB, DVI bemenet, 5 ms válaszidő, 1680x1050 felbontás. DVI csatlakozón kötöttem össze a géppel, 3 napig működött, majd megjelent rajta a "No Signal" felirat. D-SUB-on keresztül összekötve működött, de DVI-on nem, DVI-D-SUB átalakítóval sem volt semmi gond. 2 hónapig használtam így, mígnem a CHIP Magazinban egy olvasó hasonló hibára kért tanácsot... Megoldás: újra kell indítani a gépet csökkentett üzemmódban, átállítani a felbontást, majd DVI-on csatlakoztatni a gépet, és újraindítani normál módban. Indoklás: vannak videokártyák, amik ha első alkalommal D-SUB-on keresztül ismerik fel a monitort DVI-on keresztül nem adják ki a digitális jelet, viszont az analógot ott is, ezért működött DVI-D-SUB átalakítóval. Azóta boldog tulajdonosa vagyok, minden rendben van vele:)

Induljunk ki abból, hogy jogtiszta szoftverekkel ellátott gépet szeretnénk otthonunkba, vagy irodánkba. Veszünk egy számítógépet, - attól függően mire szeretnénk használni -, 80 ezer Ft és a csillagos ég között. Az utóbbival nincsen semmi gond, hiszen a csillagos égig az összes szoftver is belefér az árba. De mi van akkor, ha nem fér bele... Ilyenkor el gondolkodunk, hogy hogyan is gazdálkodjuk ki a szoftverek árát. Első kérdés az operációs rendszer. Van Free DOS, meg Linux sokféle disztribúcióban ingyenesen, és van a Windows valamely változata (jellemzően XP vagy Vista). Hiába szép meg jó a Linux, és odavagyunk a gyönyörűségtől, hogy megszállott programozók szabadidejüket feláldozva tesznek a közért, a legtöbben mégis a Windows mellett döntünk, és kicsengetjük a 25-50 ezer Ft közötti összeget (változattól függően: Vista Home Premium, Ultimate és XP). Kell viszont egy irodai csomag is, hiszen elsősorban levelezni szeretnénk, illetve havi kiadásainkat is szeretnénk nyilvántartani valamiben, ha már megalkottatott a táblázatkezelő, és itt jön a dilemma... A legolcsóbb otthoni változat 35 ezer Ft, igaz ez 3 gépre telepíthető, de csak otthon, irodába már nem megoldás. A legolcsóbb alap Office 2007 OEM kb. 60 ezer, aztán a Standard dobozos 125 ezer, és a Professional majdnem 170 ezer. Mennyit is költöttünk a "vasra"?

Na mármost, ha a Linux és ingyenes operációs rendszerek nem is voltak igazi alternatívái a Windows-nak, az Office-nál, kicsit rózsásabb a helyzet.
A mese úgy kezdődik... Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy német fejlesztő csapat. Úgy hívták őket, hogy StarDivision. Szépen éldegéltek, és a hangya szorgosságával megalkották a StarOffice nevű programot. Volt abban minden jó, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutató készítő és még sok-sok hasznos dolog ám. Elégedettek nem voltak mégsem a programjukkal, ezért folyamatosan mindig fejlesztettek kicsit rajta, így egyszer csak megszületett a 4.0-ás változat. Erre már egy kicsit a világ is felfigyelt, és ismertek lettek. Eljutottak már a nagy tengeren túlra is ám, és nyitottak egy irodát. Aztán egyszer csak jött a jóságos tündér (a SUN managereinek képében), és felvásárolta a StarOffice-t, majd ugyanazzal a jósággal nyíl forráskódúvá is tette. Megörült ám ennek az internetes társadalom ám nagyon, és mindenki elkezdett dolgozgatni ám rajta, mígnem egyszer csak megszületett az OpenOffice.org 1.0. Ünnepelt a fél világ, és elsősorban a kis cégek és irodák el is kezdték ám feltelepíteni a gépeikre az új szoftvert. Míg a felhasználók lázongtak, hogy a jól megszokott Office-uk helyett egy "gagyi" programot kell használniuk, addig a vezetők a kezüket dörzsölték, hogy milyen hatékonyak is tudnak ám lenni, és milyen sokat spóroltak a cégnek. A felhasználók meg szenvedtek az új programmal. Ennek két oka is volt. Az egyik, hogy nagy örömükben a vezetők elfelejtették oktatni a felhasználókat az új programra, de minek is kellett volna, ha ez is Office, az is Office... A másik ok pedig, hogy az 1.0-ás változat tényleg nem volt egy remekmű. kompatibilitási gondokkal küzdött a "Nagy Testvér" formátumaival, gyakran szállt el épp akkor, mikor már majdnem készek lettünk az egész napos munkánkkal (a rendszeres mentésről is elfelejtették oktatni a szegény felhasználókat). Szenvedések közepette aztán mégis cseperedett a "gyermek", és néhány év alatt elérte a 2.0-ás változatot. Szebb volt, jobb volt mint elődje, és a felhasználók is kezdték megtanulni, hogyan is lehet hatékonyan használni, és láss csodát, a "rút kiskacsa" megtalálta végre a helyét, és mindenki él boldogan, amíg nem jön a következő változat...

A fenti kis mese után következzen néhány konkrétum az OpenOffice.org programról, annak is egy kiterjesztett változatáról, az OxygenOffice Professional 2.4.1 verziójáról. Amivel többet tud az alapcsomagtól az, hogy kibővített képtára és sablon gyűjteménye van, természetesen továbbra is ingyenesen, ezt hirdeti is magáról (Extended, open and free). Tartalmaz szövegszerkesztőt (Writer), táblázatkezelőt (Calc), bemutató készítőt (Impress), vektor grafikus rajzoló programot (Draw), adatbázis kezelőt (Base), valamint HTML, XML, címke, névjegykártya és képlet szerkesztőt.

Mindezen bőség után következzen kis összevetés a "Nagy Testvér" 2007-es programjával.

Tulajdonképpen mindenben megfelel egy WYSYWYG (What You See Is What You Get - amit látsz azt kapsz) szövegszerkesztőnek (helyesebben Word Processor-nak, mivel a kis sima szövegszerkesztőt [pl. Notepad] is, szövegszerkesztőnek hívjuk, és a kettő mégsem hasonlítható össze tudásban). Betűtípusban, formázásban, OLE objektumokban (OLE=Object Linking and Embedding - Objektumok csatolása és beágyazása, pl. kép, táblázat, folyamatábra, stb.) nincs hiány, senkinek sem lesz hiányérzete ha ezzel próbálja meg létrehozni a "Nagy Dokumentumot". A "Nagy Dokumentum", úgyis mint "A Mű", semmiben sem fog különbözni attól amit a "Nagy Testvér"-rel készítenek. Van viszont hátránya is a "Nagy Testvér"-hez képest, ez pedig a felhasználói felülete. A 2007-es verzió újdonsága az új felhasználói felület (a szalagok), amely elsőre kicsit ijesztőnek tűnik, a régi megszokott menükhöz képest, de ha egyszer valaki ráérez az ízére, az nehezen fogyaszt mást. A képkezelő funkciói lenyűgözőek, néhány kattintással nagyon látványos művek készülhetnek. Van viszont egy előnye is a "Kis Testvér"-nek, a PDF exportálása. Igaz ezt a 2007 is tudja, de csak egy bővítmény telepítése után.

A Calc felülete senkinek sem lesz ismeretlen, ha látott már valaha táblázatkezelőt. A függvények neveit angolul kell beírni, de sokak szerint az Excel magyarított függvényei inkább hátrány mint előny. Mindenesetre "Excelül" a mai nap dátumának függvénye így néz ki: =MA(); míg a Calc ugyanezt =TODAY()-ként "érti". Az említett különbség nem is lenne komoly gond, csak némi átszokást igényel, de a Calc hátrányai kézzel foghatóak is. Sokkal kevesebb sort, oszlopot és munkalapot kezel, mint az Excel. Otthon a házi költségvetés elkészítésénél nem fog gondot okozni, de vállalati/irodai környezetben bizony már egy leltár táblázatának elkészítése kihozhatja a korlátait. A hardverrel sem bánik "kesztyűs kézzel", egy 2 GHz-es Celeron, 512 MB memóriával már érezhetően küszködik egy leltár méretű táblázattal. Persze más kérdés miért nincs erősebb gép egy irodában, de nem hiszem, hogy sok rendszergazda találkozik csúcskategóriás gépekkel ilyen környezetben. Aztán olyan cégek, akik valamilyen adatbáziskezelőt/vállalatirányítási rendszert használnak és CSV fájlokat importálnak további táblázatkezelős feldolgozásra, hát igencsak megszenvedik a dolgot, mert nem pontosan exportálja a Calc. Oszlopok el lesznek csúszva egymáshoz képest, és ha nagy volt a táblázat, akkor az imént említett sor/oszlop szám is kevés lehet.

Erre is igaz, hogy nagyon látványos bemutatók készíthetők az Impress-el, ha valaki napi szinten ezt használja. Kompatibilitása kielégítő a PowerPoint-al. Bár közvetlen tapasztalatom nincs, hogy az áttűnések, animációk, hangok hogyan maradnak meg egy konverziónál, de mivel itt nincs akkora jelentősége a konverziónak, ez kisebb hiba mint a Calc-nál. Az OxygenOffice kiterjesztett kép és sablon gyűjteményt tartalmaz így könnyebbé téve a változatos/látványos bemutatók létrehozását, valamint ez offline áll rendelkezésre, és nem kell internet mint a "Nagy Testvérnél", ami persze az internet eléréseket illeti cégeknél nem akadály, de körülményesebb megoldás. Igaz így nagyságrendekkel nagyobb adatbázis hozható létre és elég csak a szükségest helyben tárolni.

Ezekkel a témákkal nagyjából ki is merült az általános otthoni/irodai felhasználás, mégis mind a két nagy csomag tartalmaz egyéb modulokat is. Illetve még egy szoftver van amit gyakran használnak irodában, ez az Outlook. Ennek viszont nincs alternatívája az OpenOffice-ban. Lehet helyettesíteni pl. Mozilla Thunderbird + Mozilla Sunbird együtt, de funkcionalitásban így sem érik el a "Nagy Tesót". Nem is értem, miért nem készítenek egy alternatívát neki, hiszen kisebb munka, mint az említett modulok. OpenOffice fejlesztők, ha olvassátok ezt a cikket, talán ihletet kaptok a fejlesztéséhez...

Ez a modult már jóval kevesebben használják mint a fentieket. Egyszerűbb nyilvántartásokra alkalmas, de a szükséges tudás nincs arányban azzal amit a táblázatkezelő használata igényel, és amennyivel hasznosabb a Base. Otthoni könyv/video nyilvántartó készítéséhez a Calc elegendő, komolyabb adatbázis létrehozására viszont ez sem igazán alkalmas. Külön adatbázis motorként is elérhető az OpenOffice Base, de a programozók - nyilvánvaló okokból - , inkább más sokkal támogatottabb/professzionálisabb motort használnak, mint pl. a MySQL-t. Összehasonlítani az Access-el nem sok értelme van, aki az Access-t ismeri (sok OKJ-s végzettséggel rendelkező és ECDL-es), azok sem használják, csak gyakorlásra. Aztán elfelejtik. hatékonyan csak SQL-ben lehet lekérdezéseket készíteni, de ezt már nem mindenütt tanítják. Aki mégis valamelyikre épülő adatbázist készít, annak pedig mindegy melyik, ha egyiket ismeri, boldogul a másikkal is, legfeljebb némi "anyázás" előzi meg a hatékonyságot.

Tekintetbe véve, hogy az adatbázis eszközök az SQL nyelvre épülnek, és az szabványosított, ezért a funkcióik nem különböznek, csak másképp érhetők el. Ezt viszont egyik szemére sem lehet vetni, hiszen mindenki úgy gondolja, az ő eszköztára a kézre állóbb.

Az "ideális" irodában a fenti szoftverek megkönnyítik az együttműködést a munkatársak között, mégis a hétköznapokban kevesen használják. Nem rendelkeznek akkora "hagyománnyal" mint a többi modul. Aki nem használta őket már valahol, az nem fogja hiányukat érezni, ha másik irodai csomagot használ.

A Draw egy vektorgrafikus rajzoló program, egyszerű, inkább folyamatábrák és egyszerű irodai feladatok ellátására, valamint weblapokhoz egyszerű feliratok/gombok elkészítésére alkalmas, mintsem professzionális szerkesztésre.

Mint a fentiekből látszik, az OxygenOffice inkább az Office 2003 vagy XP vetélytársának volt tekinthető. Az új Office 2007 szinte mindenben jobb a konkurensénél, de egyetlen előnye nagyon komoly fegyvertény az OpenOffice-nak, az pedig ingyenessége. Minden feladat elvégzésére alkalmas ami otthoni körülmények között előfordulhat, és jelentős pénzeket spórolunk meg (ha jogtiszta rendszert akarunk) a használatával. Kisirodai és vállalati környezetben akkor érdemes használni, ha a költségek lefaragásának ez az egyetlen módja, bár akkor sem feledkezzünk meg három nagyon fontos dologról:

Az "átszokás" és a hibái megkeserítik a felhasználók életét, mégis ha átfogó oktatást kapnak az új rendszer használatáról, és a különbségek/hasonlóságok összevetéséből, talán hatékonyabb lesz a munkájuk, kevesebb "anyázás" mellett.